Tény: Málnai doktor úr lemondott a képviselőségről.

Kommentár:

Most a saját véleményünket írjuk le. Kedves Doktor úr! Tisztelettel adózunk önnek, mert képviselői munkát vállalt,és megpróbálta mindig tisztességesen ellátni. Évtizedeken keresztül ez ment, most az elmúlt 8 hónap zűrös volt. El kellett viselnie, hogy senkik hurrogják le, szólogatnak be, nyilvánítanak véleményt arról, amit értünk tesz. Ön a mama és a mi emlékezetünk szerint soha nem akadályozott semmit, főleg nem a falu fejlődését. Mindenhol csak segíteni akart, és évekig tudott is. Most ebben a visszájára fordult világban biztos nem találja a helyét. A lemondása bátor tett volt, példát mutat, hogy a mocsokságot nem kell végletekig eltűrni. Békésebb időkben majd szükség lesz újra tapasztalatára, tanácsaira. Ezeknek nincs rá szükségük, más helyen okosodtak mint Ön vagy mi. Nem muszáj segédkezet nyújtani a bénázásban, tehetetlenkedésben, és mosni a poli és túlképzett munkatársai szennyesét, meg elvinni a balhét, amit rákennek. Nem kell a patikus bá sakktábláján parasztnak lenni. Van más élet is. Kívánjuk, töltse nyugalomban nyugdíjas napjait. Reméljük, nem kell sokáig várni arra, hogy újra segíthesse majd a falu tényleges fejlődését.